Diskurzus
A diskurzus jelenthet:
- párbeszédet;
- a francia és angol nyelvű szakirodalomban gyakran (koherens) szöveget;
- (a kommunikatív cselekvéssel szemben) metakommunikációt mint párbeszédet a magától értetődőnek feltételezett jelentés-összefüggésekről;
- a szemantikában több mondatból álló nyelvészeti egységet, mint amilyen a társalgás, a vita vagy az előadás.
Számos jelző kísérheti.
A diskurzuselemzés az egy beszélt nyelvközösséget alkotó emberek által használt nyelv tanulmányozását jelenti. Vizsgálja a nyelv formáját és funkcióját, beleértve a beszélt és az írott nyelvi közlést is. Azokat a nyelvi sajátosságokat nevezi meg, amelyek különböző műfajokra jellemzők, továbbá azokat a kulturális és szociális tényezőket, amelyek abban segítenek nekünk, hogy értelmezni és interpretálni tudjuk a különböző szövegtípusokat és beszédet. A szövegek elemzésének körébe tartozik a mondatokon áthúzódó témakifejtés és kohézió, míg a beszélt nyelv tanulmányozása ezeken túl koncentrálhat a fordulatokra, a társasági érintkezés nyitó és záró kereteire, valamint a narratív szerkezetre.
Kialakulása
A diskurzuselemzés több tudományágból alakult ki, így a szociolingvisztikából, az antropológiából, a szociológiából és a szociálpszichológiából. A diskurzuselemzés többféle elméleti megközelítésen nyugszik, és számos elemzési mód/terület létezik, többek között:
- beszéd-cselekvés elmélet,
- interakciós szociolingvisztika,
- a beszéd etnográfiája,
- pragmatika,
- társalgáselemzés,
- (nyelvi) változat elemzése.
Bár ezek a megközelítések a használt nyelv más és más szempontját hangsúlyozzák, a közös bennük az, hogy a nyelvet társadalmi interakciónak tekintik.
Diskurzus a szociológiában
A társadalomtudományban intézményesült gondolkodási módnak tekintik a diskurzust, olyan szociális határvonalnak, ami megszabja, hogy mit lehet mondani egy adott témáról. A diskurzusok mindenről befolyásolják a nézeteinket, más szóval kikerülhetetlen fogalmat és jelenséget jelentenek az élet/valóság leírásában. Például két teljesen más diskurzus folytatható a különböző gerillamozgalmakról: az egyik szabadságharcosok, a másik terroristák tevékenységének nevezi azokat. Vagyis a megválasztott diskurzus adja meg a szókincset, a kifejezéseket, sőt még a stílust is a közléshez.
A diskurzus szorosan összefügg a hatalomról és az államról szóló különböző elméletekkel, főleg azért, mert a meghatározása nem más, mint a realitás meghatározásának az eszköze.
A diskurzus társadalmi fogalmát gyakran összekapcsolják Michel Foucault francia filozófus (1926–1984) nevével.
További információk
- http://e3.hu/pdk/
- http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/03_a_rendkivuli_megismerese
- http://www.c3.hu/~prophil/profi021/toth.html
- http://www.c3.hu/~prophil/profi034/garaczi.html
- https://web.archive.org/web/20050310154155/http://bgyarmat.lutheran.hu/docs/allegoria.htm
- http://www.nytud.hu/palyazatok/albiterv.html
- http://vmek.oszk.hu/html/vgi/vkereses/subt2.php3?topic=nyelv&subtopic=nyelv050 Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.artpool.hu/Flusser/Univerzum/10.html
- http://www.inaplo.hu/nv/200202/13.html
