Désakna

Désakna (Ocna Dejului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Rang	falu
Községközpont	Dés város
Irányítószám	405201
SIRUTA-kód	55026
Népesség
Népesség	2064 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	293[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″47.115465, 23.85967647.115465°N 23.859676°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″47.115465, 23.85967647.115465°N 23.859676°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Désakna (románul: Ocna Dejului) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

A Kolozsvár-Almási hegycsoport keleti szélén, Déstől délnyugatra, a désaknai sóbánya Déstől 3 km, Kolozsvártól 60 km távolságra található.

Története

A désaknai sóbányákban a római kortól kezdve folyt a kitermelés.

Várát valószínűleg az Árpád-korban építették az itteni sóbányák védelmére, de a vár meglétéről okleveles említés nem maradt fenn. A vár maradványai a temető nyugati oldalán találhatóak. 1236-ban IV. Béla oklevelében említik a désaknai sót.

A 12. században alapított falut 1236-ban Deesakna, 1248-ban Deszakna, 1427-ben oppidium Deesakna, 1553-ban Aknafalva néven említik. Tatárjárás előtti templomának meglétéről a Puszta-templom dűlő és a Szent Péter-hegy nevek alapján lehet következtetni, azonban az egyházára vonatkozó első adat (1332) a pápai tizedjegyzékben található. Déshez való közelsége ellenére már a középkorban önálló vásáros hely volt. A 15. században királyi fennhatóság alatt álló mezőváros volt.

A római időkből datálódó bányákban a 12. -13. századig folyt a sókitermelés, ezután kezdődött el a sókitermelés azon a környéken, ahol most is folyik. 1239, 1291, 1365, 1465-ből fennmaradtak olyan dokumentumok, amelyek arról szólnak, miképp is működött itt a sókitermelés. ^[forrás?]

A 18. században Belső-Szolnok vármegye alsó kerületéhez tartozott. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye dési járásához tartozott.

A bánya első javítása és modernizálása 1882-ben történt, ekkor nyílt meg a vasúti összeköttetése a bányának a környező nagy városokat átszelő vasúthálózattal.

Lakossága

• 1850-ben 2060 lakosából 1202 román, 798 magyar.
• 1880-ban 1879 lakosából 1063 román, 766 magyar.
• 1900-ban 2305 lakosából 1331 román, 944 magyar.
• 1930-ban 2885 lakosából 1779 román, 1045 magyar.
• 1966-ban 2831 lakosából 1964 román, 864 magyar.
• 1992-ben 2246 lakosából 1817 román, 415 magyar.^[2]

Itt született

• Homm Pál (1907. április 27. – Budapest, 1987. június 24.) színész
• Varga Lajos (1890. január 26. – Sopron, 1963. május 10.) zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Aurel Grigore Zegreanu (1905. május 31. - Kolozsvár, 1979. június 1.) költő
• Emil Zegreanu (1913. május 1. - Bukarest, 1987. április 2.) költő, műfordító

Jegyzetek

Források

• Benkő József. Transsilvania specialis. Bukarest, Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó, 415. o. (1999). ISBN 973-26-0524-3 
• Bokor József (szerk.). Désakna, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. január 24. 
• Borosta András: Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok (pdf). Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
• Léstyán Ferenc. Désakna, Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai. Budapest: Arcanum (2003). ISBN 963-9374-74-1. Hozzáférés ideje: 2010. január 24. 
• Obiective turistice (román nyelven). Primăria Municipiului Dej. [2010. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
• Rüsz-Fogarasi Enikő. „A Mezőség és Mezőség-széli kö­zép­ko­ri vá­sá­rok”. Művelődés. (Hozzáférés: 2010. január 24.)  ^{[halott link]}
• Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
• A történelmi Magyarország várai. (Hozzáférés: 2010. január 24.)^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek