Boldogkőújfalu

Boldogkőújfalu
Római katolikus templom
Boldogkőújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Orosz Zoltán (független)[1]
Irányítószám	3884
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	659 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	52,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,98 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Abaúji-Hegyalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.3201, 21.24148888888948.320100°N 21.241489°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.3201, 21.24148888888948.320100°N 21.241489°E
Boldogkőújfalu Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Boldogkőújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boldogkőújfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése

Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekvő település.

Története

Mint lakatlan királyi területet már az 1200-as évek elején említették, majd 1241-ben IV. Béla magyar király idején, mikor a király Regéc és Tállya közötti területen próbálta sikertelenül megállítani a tatárokat. Később, a tatárjárás után, mikor IV. Béla elrendelte a várak építését, a közelben felépült Boldogkő vára alatti Boldogkőújfalu már mint a vár tartozéka volt feltüntetve.

Nevét az oklevelek 1245-ben említették először, mint a királyi vár tartozékát, amelyen várjobbágyok éltek. A település sorsa a későbbi évszázadokban is összefüggött Boldogkő várának sorsával.

A 13. század végén Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt a falu a várral együtt. Aba Amadé fiai azonban Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert ellenében és ezzel elvesztették birtokaikat is. A vár és az alatta fekvő falu is a Drugeth család tulajdona lett, akik királyi adományként kapták meg Károly Róbert királytól.

1388-ban Zsigmond királyé, aki az ónodi Czudar családnak adta zálogba, majd visszaszállt a királyra. 1427-ben Zsigmond király csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának adta a területet. A vár és a falu Mátyás király korában is gyakran gazdát cserélt.

A Mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben pedig többször is gazdát cserélt a Szapolyai és a Ferdinánd hívek körében. Az 1591-es feljegyzésekben a maihoz hasonló formában írták Boldogkő-Újfalu néven.

1671–1685 között Szelepcsényi György, esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, akinek halála után az esztergomi káptalané lett. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, az elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalané, aki a lőcsei Jezsuitáknak adta a területet.

A 16–17. században jelentős a területen és a településen is a szőlőművelés, amelyről több írásos emlék is fennmaradt.

1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól. Boldogkőújfalu 1850-ben élte fénykorát, ekkor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt és 1050 fő lakott benne.

1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe kerül a vár és a falu is, és övék maradt egészen a második világháború befejezéséig. Mai Boldogkőújfalu nevét 1905-ben kapta.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tinics András (független)^[4]
• 1994–1998: Tinics András (független)^[5]
• 1998–2002: Orosz Zoltán (független)^[6]
• 2002–2006: Orosz Zoltán (független)^[7]
• 2006–2010: Orosz Zoltán (független)^[8]
• 2010–2014: Orosz Zoltán (független)^[9]
• 2014–2019: Orosz Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Orosz Zoltán (független)^[1]
• 2024– :

Látnivalók

• A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található.
• Római katolikus templom – 1825-ben épült, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelték fel
• Református templom – 1650-ben épült torony nélkül zsindelytetővel. A templom ezután sokszor cserélt gazdát a katolikusok és reformátusok között míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya, az addigi különálló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 64%-át magyar, a 36%-át cigány származású^[11] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 3,2% (11,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 1,7% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,1% református, 3,9% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).^[13]

Környező települések

Abaújalpár (kb. 5 km), Boldogkőváralja (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (kb. 6 km).

Jegyzetek

További információk

• Boldogkőújfalu honlapja

Források

• Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
• Boldogkőújfalu honlapja