Beuron

Beuron
Beuron címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Sigmaringen járás Sigmaringen GVV
Irányítószám	88631
Körzethívószám	07579
Rendszám	SIG
Népesség
Teljes népesség	687 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	19,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	625 609 m
Terület	35,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 48° 03′ 01″, k. h. 8° 58′ 09″48.050277777778, 8.969166666666748.050278°N 8.969167°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 01″, k. h. 8° 58′ 09″48.050277777778, 8.969166666666748.050278°N 8.969167°E
Beuron Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Beuron weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beuron témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Beuron település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 687 fő (2022. december 31.).^[1] Beuron Irndorf, Bärenthal, Fridingen an der Donau, Buchheim, Schwenningen, Stetten am kalten Markt, Sigmaringen és Leibertingen községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése

Tuttlingentől északkeletre fekvő település.

Leírása

A Duna mellett található Beuron kedvelt üdülőhely és híres kegyhely, melynek szép, Dunán átívelő, 1803-ból való szép hídja van.

Az itt lévő 11. századi ágostonrendi kanonok-alapítványt 1687-ben tették apátsággá.

Barokk kolostorát Franz Beer és Georg Johannes Brix építette. Templomának freskóit Ignaz Weegschaider 1732 és 1738 között festette. Csak részben megmaradt főoltára 1760-ban készült, Feuchtmayer és a Dirr testvérek munkája.

1803-tól, a szekularizáció idejétől üresen álló kolostort 1862-ben Katharina Hohenzollern hercegasszony adta át a német bencéseknek: 1884 óta a bencések Beuroni Kongregációjának érseki apátsága.

Nevezetességek

• Kolostor - barokk stílusban épült.

Itt születtek, itt éltek

• Pater Desiderius Lenz (1832-1928) - szobrász, építész és festőművész itt alapította meg a bencés egyházi művészet iskoláját; aki az egyházi művészetet egyiptomi, görög és korai keresztény jelképek alkalmazásával próbálta felújítani. Az ő stílusát nevezik beuroni művészet-nek.

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

• Baden-Württemberg települései
• Beuroni vízerőmű

További információk

• Hivatalos oldal

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5