Bükkszentmárton

Bükkszentmárton
Bükkszentmárton címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Bélapátfalvai
Jogállás	község
Polgármester	Liktor Róbert (független)[1]
Irányítószám	3346
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	306 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 19′ 52″48.072, 20.33148.072000°N 20.331000°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 19′ 52″48.072, 20.33148.072000°N 20.331000°E
Bükkszentmárton Pozíció Heves vármegye térképén
Bükkszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkszentmárton (1947-ig Borsodszentmárton) község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Fekvése

Bekölcétől 6 kilométerre, Egertől 24 kilométer távolságra fekszik, a 2507-es közút mentén; közigazgatási területének déli részén ágazik ki az előbbi útból a Bélapátfalva vasútállomásra vezető 25 305-ös mellékút is.

Története

A Bél nemzetség birtoka volt, sokáig Felbérnek nevezték. Temploma védőszentjéről vette fel a Szentmárton nevet. 1554-ben a török elpusztította, újra benépesülése után 1596-tól hódoltsági falu. Egykor Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott. 1947-ig Borsodszentmárton volt a neve.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Magyar Árpád (független)^[3]
• 1994–1998: Magyar Árpád (független)^[4]
• 1998–1999: Magyar Árpád (független)^[5]
• 1999–2002: Bárdos Mária (független)^[6]
• 2002–2006: Dudás Emil (független)^[7]
• 2006–2010: Dudás Emil (független)^[8]
• 2010–2014: Liktor Róbert (független)^[9]
• 2014–2019: Liktor Róbert (független)^[10]
• 2019–2024: Liktor Róbert (független)^[1]
• 2024– :

A településen 1999. augusztus 1-jén időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.^[6]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 2,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,1% (16,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 85%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,3-0,3% németnek, szerbnek és görögnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,4% volt római katolikus, 2,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 12,4% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus templom. 1736-ban építették újjá, az egykori román stílusú templom maradványainak felhasználásával. Szent Márton tiszteletére felszentelt.

Jegyzetek

További információk

• Gyalogló^{[halott link]}

Ez a Heves vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!