Almási Balogh Loránd

Almási Balogh Loránd


Született	1869. november 27. Arad
Elhunyt	1945. február 2. (75 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Almási Balogh Loránd témájú médiaállományokat.

Almási Balogh Loránd (Arad, 1869. november 27. – Budapest, 1945. február 2.) magyar építész.

Származása

Almási Balogh Loránd édesapja almási Balogh Tihamér drámaíró és orvostudományi író, nagyapja Almási Balogh Pál, Széchenyi háziorvosa volt.

Élete, építészeti munkássága

Művészcsaládból származott, oklevelét 1897-ben szerezte a Műegyetemen. Lechner Ödönnél és Alpár Ignácnál dolgozott, több tanulmányútja során egész Európát beutazta. 1900-ban részt vett a párizsi világkiállítás magyar anyagának rendezésben, 1902–1923 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára volt. Ez idő alatt önálló építészeti irodát is fenntartott, sok nemesi kastélyt tervezett (Serényi Lajos gróf, Bukovec, Ambrózy István báró, Malonya, Szent-Ivány Oszkár, Bélád, Ambrózy Lajos báró, Határmajor). 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság idején eltávolították állásból.^[1] Első világháború után munkáit a barokkos-népies törekvés jellemzi. A Révai nagy lexikona építészi szakírója is volt,^[2] Komédiásnő címmel színdarabot is írt, melyet Budapesten és vidéken is bemutattak.

Budapesten az egykori Óbudai Gázgyár tisztviselői lakótelep mentén utca viseli a nevét. (é. sz. 47° 33′ 30″, k. h. 19° 03′ 12″47.558333333333, 19.05333333333347.558333°N 19.053333°E)

Épületei

1903: Wilczek Frigyes gróf kastélya, Erdőkürt (a második világháború során teljesen megsemmisült)
1911–1912: Községi pedagógiai szeminárium (ma: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. – épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében
1911–1914: Óbudai Gázgyári Lakótelep Munkástelep része (sorházak, iskola, óvoda), 1031 Budapest, Sujtás utca és környéke
1928: Marcali Járásbíróság, 8700 Marcali Rákóczi u. 14.
1930: A Bánhidai Erőművek tisztviselő- és munkásházai, Tatabánya^[3]
1931: Tüdőbeteggondozó Intézet, 1027 Budapest, Fekete sas utca 6.^[4]^[5]
?: Almási Balogh Elemér nyaralója, Budapest, II. kerület^[6]

1927-ben az ő tervei szerint alakították át templommá az eredetileg a Kölber kocsigyár egyik raktárépületét: Magyar Reménység Református Templom (Salétrom utcai református templom, 1085 Budapest, Salétrom u. 5.)^[7]

Meg nem valósult tervei

1907: Református konvent székháza, Budapest (pályázat megvétele)
1910: VI—VII. kerületi református templom, Budapest^[8]
1911: a Kálvin tér beépítése, Budapest^[9]
1915: Törvényszék, Sepsiszentgyörgy^[10]
1915: Székesfővárosi krematórium, Budapest^[11]
1917: József Fiúárvaház, Budapest^[12]
1927: Szabó József utcai autóbuszgarázs, Budapest^[13]
1927: téli gazdasági iskola típusterv^[14]

Galéria

Községi pedagógiai szeminárium
Községi pedagógiai szeminárium (részlet)
Az óbudai gázgyár és a lakótelep látképe az 1920-as években
A gázgyári lakótelep (részlet)
A gázgyári lakótelep (részlet)
A gázgyári lakótelep (részlet)
A gázgyári lakótelep (részlet)
A gázgyári lakótelep óvodája
Emléktáblája a gázgyári lakótelepen
Salétrim utcai református templom

Az almási Balogh-család

Források:^[15]

Balogh Dávid
(?–1810 k.)

Balogh Mózes
(?–1809 után)

Balogh Ábrahám
(?)
abaújszántói ref. lelkész

Balogh Dániel
(1780–?)
nagyszöllősi ref. lelkész

Balogh Pál
(1794–1867)
orvos

Balogh Sámuel
(1796–1867)
serkei ref. lelkész

Balogh József
(1797–1884)
költő

Balog Ferenc
(1801–?)
Gömör megye ügyésze

Balogh Zoltán
(1833–1878)
költő

Balogh Tihamér
(1838–1907)
orvos

Albin
(1846–?)

Béla
(1828–1892)
putnoki ref. lelkész

Sámuel
(1840–1899)
adófőfelügyelő

Balogh Loránd
(1869–1945)
építész

Balogh Elemér
(1871–1938)
a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója

József
(1875–?)
tüzérfőhadnagy

Aladár
(1880–?)
méneskari főhadnagy

Emlékezete

Az általa tervezett Óbudai Gázgyári Lakótelepen az Almási Balogh Loránd Idősek Klubja viseli a nevét (1031 Budapest, Sujtás utca 20.).^[16]

Jegyzetek

↑ Végh Gyula : Iparművészeti intézményeink a proletárdiktatúra alatt, In: Magyar iparművészet 22. évf. (1919) 3-10. sz. 63-66.
↑ Magyarország a XX. században III.: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 431. o.
↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/16384/1/1930-30-09_OCR.pdf
↑ https://budapest.hu/Documents/BP_VE_I.18%20M%20web.pdf
↑ https://www.octogon.hu/epiteszet/art-deco-teglabol/
↑ https://www.kozakpeter.hu/palyakep/almasi-balogh-elemer-a67f0
↑ http://regi.reformatus.hu/mutat/85-eve-szentelte-fel-ravasz-laszlo-a-magyar-remenyseg-templomat/
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm
↑ https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
↑ http://real.mtak.hu/137822/1/Forum%20Iuris-Tortenelmi%20birosagi%20epuletek%20Erdelyben%2000%20web%2B.pdf
↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=13&layout=s
↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=94&layout=s
↑ 8 Órai Ujság, 1927. november 10. / 255. szám
↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1927_1/?query=%22Tscheuke+Hermann%22&pg=200&layout=s
↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2], [3], [4], [5], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [6], [7], [8]
↑ https://oszszi.hu/nyugdijashaz/almasi-idosek-klubja/

Források

Blogbejegyzés a gázgyári lakótelepről: Régi idők lakótelepe: a Gázgyári munkás- és tisztviselőtelep (Hozzáférés 2022. január 13.)
Blogbejegyzés a gázgyári lakótelepről: Óbudai Gázgyári Tisztviselőtelep (Hozzáférés: 2022. január 13.)
Képek a megsemmisült Walczek-kastélyról Erdőkürt Község honlapján Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben(Hozzáférés: 2013.április 1.)
A Szabadság tér déli oldalának Almási Balogh Lóránd által készített beépítése terve a Falanszterblog oldalán(Hozzáférés: 2013.április 1.)
Képek a Gázgyári Lakótelepről az egykor.hu oldalán

További információk

Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Kiadó – BONEX. 1990. ISBN 963-154-278-5 , 29. oldal
Révai nagy lexikona : Az ismeretek enciklopédiája. Budapest: Révai. 1911–1935. ISBN 963-15-42785 2. kötet 516. oldal
Tervpályázatai és művei a Magyar építőművészet című folyóiratban: http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=person&id=14027^{[halott link]} (Hozzáférés: 2013. március 31.)