Alba Regia-barlang

Alba Regia-barlang
Hossz	3600 m
Mélység	200,2 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	200,2 m
Tengerszint feletti magasság	453 m
Ország	Magyarország
Település	Isztimér
Földrajzi táj	Bakony
Típus	víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	4422-1
Lelőhely-azonosító	nincs
Elhelyezkedése
Alba Regia-barlang Pozíció Várpalota környéke térképén
é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 18° 05′ 09″47.276533333333, 18.08588333333347.276533°N 18.085883°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 18° 05′ 09″47.276533333333, 18.08588333333347.276533°N 18.085883°E

Az Alba Regia-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bakony leghosszabb, legmélyebb és Magyarország negyedik legmélyebb barlangja a Bányász-barlang, az István-lápai-barlang és a Vecsembükki-zsomboly mögött. Sokáig az ország harmadik legmélyebb barlangja volt.

Leírás

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, az isztiméri Csőszpusztától ÉK-re, kb. 2 km-re, a Tési-fennsíkon, a Köves-domb K-i lejtőjén található. Egy mezőgazdasági művelés alatt álló területen lévő, messziről látható facsoportban van az egyes számú bejárata, amely a főbejárata. Betongyűrűvel van biztosítva és vasráccsal van lezárva ez a bejárata. Bejárati aknájában egy rögzített szögvaslétra lett beépítve, hogy egyszerűbb legyen a közlekedés benne. Másik bejárata 65 m-re nyílik és ugyanúgy van lezárva, valamint kiépítve.

Alsó jura és felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Az Alba Regia Barlangkutató Csoporttól kapta nevét. Víznyelőbarlang jellegű üregrendszer, aminek kialakulását a kőzetrétegek dőlése befolyásolta. Járatai lépcsősen elhelyezkedő, 10–20 m szintkülönbségű emeleteket képeznek. Különféle cseppkőképződmények, például cseppkődrapéria, állócseppkő, függőcseppkő, szalmacseppkő és tetaráta figyelhető meg benne.

A legmélyebb részeiben a szén-dioxid koncentrációja magas, 4% körüli, de 5,5%-ot is mértek. Ez nehezíti a bejárását és a további kutatásokat. A lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és kutatócsoporttal látogatható. Bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és barlangjáró gyakorlat kell. A denevérek nyugalmi időszakában tilos megtekinteni.

Részletes faunisztikai vizsgálatokat végeztek benne, amelyeknek a során 216 állatfajt sikerült kimutatni a barlangból. A denevérek jelentős őszi nászhelye. A Bakonyban a kis patkósdenevérek egyik legnépszerűbb szálláshelye. A nagy pele gyakran előfordul itt, még 130 m mélyen, a szén-dioxidos részeken is megtalálták.

Előfordul a barlang az irodalmában Alba Regia Cave (Kordos 1977), Alba Regia Cseppkőbarlang, Csőszpusztai Alba Regia-barlang (Eszterhás 1984), I-44 (Szolga 1977), I-44-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I.-44. sz. nyelő barlangja (Szolga 2003), I-44. objektum (Kordos 1984), I-45, Vackor-nyelő barlangja (Eszterhás 1984), Vadász-nyelő (Kordos 1984) és Vadász-nyelő barlangja (Eszterhás 1984) neveken is. 1982-ben volt először Alba Regia-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjainak 1975-ben sikerült bejutniuk a barlangba. 1962 óta keresték a bejutást az I-44 nevű víznyelő folytatásába. 1975–1976-ban mérték fel a barlangot a csoport tagjai, akiket Kárpát József vezetett, majd a felmérés felhasználásával 1976-ban elkészültek a barlang első térképei (alaprajz térkép és hosszmetszet térkép). A térképeket Kárpát József szerkesztette és Szolga Ferenc rajzolta. Kárpát József a felmérés alapján megszerkesztette a barlang axonometrikus térképét. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4400-as (Bakony) barlangkataszteri területen lévő, tési Alba Regia-barlang.

Az 1976. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott, Kordos László által írt jelentésben szó van arról, hogy 1976-ban Szolga Ferenc a tési Alba Regia-barlang két pontjáról üledékmintát gyűjtött, amelyek iszapolása után a következő csontmaradványok kerültek elő: 1. minta (Cseppkő-folyosó eleje): Bufo (varangy), Rhinolophus hipposideros (kis patkósdenevér), Myotis bechsteinii (nagyfülű denevér), Ovis seu capra (juh vagy kecske). A Rhinolophus hipposideros a Kárpát-medencében a holocén klímaoptimumában jelenik meg, a Myotis bechsteinii az óholocénban gyakori, így minden bizonnyal a Bükki és a Kőháti faunafázisba (szubboreális, bronz-vaskor) idejére datálható. 2. minta (Omladék labirintus): Myotis bechsteinii (nagyfülű denevér), Myotis brandtii (Brandt-denevér), Plecotus (hosszúfülű denevér), Glis glis (nagy pele). Az üledék és a fauna kora minden bizonnyal holocén.

1977. január 9-én Eszterhás István szpeleográfiai terepjelentést készített a barlangról, amelyet a barlang 1976. július 6-i terepbejárása alapján írt. A terepjelentés szerint a barlang kb. 675 m hosszú a barlang alaprajz térképe szerint. A barlang kb. 930 m hosszú a valóságban, legnagyobb vízszintes kiterjedése kb. 350 m, legnagyobb függőleges kiterjedése pedig kb. 210 m. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bakony hegységben, Tésen található barlang Alba Regia-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Bakony hegységben fekvő, 800 m hosszú, 170 m mély Alba Regia Cave 1975. december 31-én Magyarország 18. leghosszabb és 3. legmélyebb barlangja. A 19. leghosszabb barlang (Viktória-barlang) és a 20. leghosszabb barlang (Cserszegtomaji-kútbarlang) szintén 800 m hosszú.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bakony hegységben lévő, 210 m mély és 925 m hosszú Alba Regia-barlang az ország 3. legmélyebb és 18. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 19. leghosszabb barlangja a Bakony hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 925 m hosszú, 1976-ban és 1975-ben pedig 800 m hosszú Alba Regia-barlang. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 3. legmélyebb barlangja a Bakony hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én és 1976-ban 210 m mély, 1975-ben pedig 170 m mély Alba Regia-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

1976–1978-ban újra felmérték a barlangot a csoporttagok a barlangbejárattól az I. Traviig. A felmérést Kárpát József vezette, aki a felmrés felhasználásával megszerkesztette ennek a résznek az alaprajz térképét és keresztmetszet térképeit. A térképek 1:200 méretarányban ábrázolják a barlangot. 1978-ban le lett zárva a barlang bejárata az MKBT XXII. Országos Vándorgyűlésének előkészítésére szervezett tábor során vasrács ajtóval. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott, Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásban a 22. oldalon az Alba Regia-barlang tévesen a Bükk hegységben van. 1979-ben fedezték fel a barlang Bertalan-ágát, amely Bertalan Károly nevét kapta. Ebben az évben járt benne a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat stábja.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Alba Regia-barlang a 4400-as barlangkataszteri területen (Bakony hegység és É-i előtere) helyezkedik el. A barlangnak 4422/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1980 októberében Kárpát József szerkesztette meg a barlang alaprajz térképét és keresztmetszet térképeit. 1980. november 7-én Kárpát József szerkesztette meg a Kürtős-ág hosszmetszet térképét és keresztszelvény térképeit. 1980. november 20–21-én Kárpát József megszerkesztette a barlang alaprajz térképét. 1980. december 1-jén a barlang felmért hossza 1827,75 m. A barlang 1981. október 23-án készült barlangkataszteri törzslapja alapján az Alba Regia-barlang 2062 m hosszú (1983-ban kijavították a törzslapon az adatot 2560 m-re), 200,2 m mély és 388 m vízszintes kiterjedésű. Az is olvasható a kéziratban, hogy a barlang bejárata előtt egy fából készült védkunyhó állt. Kárpát József 1981-ben megrajzolta a barlang új alaprajz térképét és keresztszelvény térképeit. A térképek elkészítéséhez a barlangot 1975 és 1981 között az Alba Regia Barlangkutató Csoport mérte fel. A keresztszelvények az 1982-es barlangatlaszban jelentek meg.

1982-ben jelent meg a barlang térképatlasza a Magyarország barlangtérképei sorozat második kiadványaként. A kiadványba bekerült a barlang alaprajz térképe és keresztmetszet térképei. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bakony hegységben lévő Alba Regia-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang általános szpeleológiai jelentősége alapján lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Bakony hegységben található Alba Regia-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban lévő, Kordos László által írt áttekintésben meg van említve, hogy 1982-ben Eszterhás István a Szifon őre képződménynél mintát gyűjtött, amelyben nem voltak csontok.

1983-ban sikerült megnyitni a második számú bejáratot, amely egy nem messze található másik víznyelőhöz, az I.-45/a.-hoz tartozik. Még ebben az évben meghaladta a járatok hossza a 3 km-t. Az 1984-ben megjelent, Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Keleti-Bakonyban, a 4422-es barlangkataszteri területen, Isztiméren lévő Alba Regia-barlang további nevei Csőszpusztai Alba Regia-barlang, Vadász-nyelő barlangja, Vackor-nyelő barlangja, I-44-es viznyelő barlangja és I-44. A 4422/ barlangkataszteri számú barlang karsztos. 9 kiemelt jelentőségű, fokozottan védett barlang van a Bakonyban, amelyek közül egyik az Alba Regia-barlang. A Bakony hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja a 2760 m hosszú és 200 m mély barlang. Ebben az évben Koch Zoltán rajzolta meg a barlang alaprajz térképét (helyszínrajzzal), hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképeit. Ezek a térképek a korábbi térképek alapján és új felmérések felhasználásával lettek rajzolva. A felmérés alapján a barlang felmért hossza 2635 m, mélysége pedig 200,2 m.

Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1970-es évek egyik jelentős felfedezése volt a barlang feltárása. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel a barlang Alba Regia-barlang néven I-44. objektum és Vadász-nyelő névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Északi-Bakony barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. december 31-i helyzet szerint a 2060 m hosszú barlang hazánk 9. leghosszabb és a Bakony hegység leghosszabb barlangja. A 198 m mély barlang az ország 3. legmélyebb és a Bakony hegység legmélyebb barlangja. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Alba Regia-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 3 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 10. leghosszabb barlangja a 4422/1 barlangkataszteri számú, 2560 m hosszú Alba Regia-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 925 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 3. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4422/1 barlangkataszteri számú, 200,2 m függőleges kiterjedésű Alba Regia-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 210 m mély. 1989-ben a barlangban lévő Száraz-ág végpontján végzett feltáró kutatást az Alba Regia Barlangkutató Csoport.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Bakony hegység legnagyobb üregrendszere a vékony lösztakaróval fedett Tési-fennsíkon fekvő Alba Regia-barlang. A barlangkutatók a barlangba 1975-ben, egy időszakos víznyelő megbontásával jutottak be. Hossza a folyamatos feltárásnak köszönhetően napjainkban már meghaladja a 2500 m-t, 200 m-es mélységével pedig Magyarország harmadik legmélyebb barlangja. 10–20 m szintkülönbségű, lépcsősen egymás mellett húzódó emeleteket alkotnak jellegzetes, lapított keresztmetszetű főfolyosói, melyek az alsó jura mészkő rétegdőlését követik. Alsó részeinek további kutatását nagyon megnehezíti az akár 4 %-ot is elérő szén-dioxid-koncentráció. A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése.

A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Alba Regia Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb, és egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A két felsorolás szerint a Bakony hegységben fekvő, 2560 m hosszú és 200 m mély Alba Regia-barlang (Alba Regia Cave) 1988-ban Magyarország 10. leghosszabb és 3. legmélyebb barlangja. (1977-ben a barlang 925 m hosszú és 210 m mély volt.)

1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához, és mikológiai kutatást, valamint üledékvizsgálatokat végzett benne. 1991-ben kisebb feltárások történtek a barlangban. 1994. július 31-én baleset történt benne, a bejáratától nem messze. Egy barlanglátogató beépített létráról 4–5 m-t zuhant, és az első megállapítás alapján súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A riasztott Barlangi Mentőszolgálat és az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai mentették ki a balesetet szenvedettet a barlangból, akiről később kiderült, hogy csak kisebb, zúzódásos sérülései voltak. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Bakony hegységben található Alba Regia-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Alba Regia-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban megjelent, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetés szerint 3600 m hosszú, 200,2 m függőleges kiterjedésű és 360 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-1 barlangkataszteri számú Alba Regia-barlang Magyarország 9. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 3600 m hosszú barlang 1977-ben 925 m és 1987-ben 2560 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-1 barlangkataszteri számú Alba Regia-barlang Magyarország 3. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 200 m mély barlang 1977-ben 210 m és 1987-ben 200 m mély volt.

2004-ben a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat mentési gyakorlatot tartott benne. 2005 januárjában Gyebnár János szerkesztette meg a barlangban található Gubanc színes alaprajz térképét. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bakony hegységben található Alba Regia-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Alba Regia-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. Az Alba Regia-barlang szócikk szerint Magyarország 3. legmélyebb, 1982-től fokozottan védett barlangja. A Bakony K-i részén elhelyezkedő Tési-fennsíkon, Csőszpusztától ÉK-re, a Köves-domb K-i lejtőjén, 453 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A szántóföldön lévő bejáratát messziről is látható kis facsoport rejti. 3600 m hosszú és 200 m mély a dachsteini mészkőben létrejött barlang. Rétegdőlést követő járatai 10–20 m szintkülönbségű, lépcsősen elhelyezkedő emeleteket képeznek. A folyosókra jellegzetes lapított, lóhere vagy kulcslyuk szelvény jellemző. Csak két zónában vannak a falakon cseppkövek. Alsó részein a levegő szén-dioxid tartalma eléri a 4%-ot, ami hátráltatja a további kutatást. A barlangba 1975-ben az időszakosan aktív 44. számú víznyelő (Vadász-nyelő) 8 m mély tölcsérének megbontásával jutottak be az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai. Engedély és barlangjárási gyakorlat kell a lezárt barlang látogatásához. Az Alba Regia Barlangkutató Csoportról szóló szócikkben meg van említve, hogy a csoport egyik legjelentősebb barlangfeltárása az Alba Regia-barlang feltárása. Kárpát József szócikkében meg van említve, hogy Kárpát József nevéhez kötődik az Alba Regia-barlang 1975. évi felfedezése, amelynek során a jelenlegi 4 km-ből Kárpát József által vezetve 3 km új részt tártak fel.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bakony hegységben elhelyezkedő Alba Regia-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Fejér megyében lévő Isztiméren elhelyezkedő és 4422-1 barlangkataszteri számú Alba Regia-barlang a másodlagos régészeti lelőhelyek közé van sorolva. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Alba Regia-barlang (Bakony hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Alba Regia-barlang (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Alba Regia-barlang (Bakony hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Adamkó Péter: 1994. július 31-én a Magyar Barlangi Mentőszolgálat vezetőjét... MKBT Műsorfüzet, 1995. január–február. 14. old.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 13. old.
• Böcker Tivadar: A magyar karszt- és barlangkutatás húszéves eredményei. Karszt és Barlang, 1978. 1–2. félév. 4. old.
• Csajka F.: Cseppkőlepusztulás kezdeti korának meghatározása. MKBT Beszámoló, 1983. 162., 167. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Eszterhás István: Faunisztikai vizsgálatok az Alba Regia-barlangban. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 99–113. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang faunisztikai vizsgálatának eddigi eredményei. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1977. Kézirat. 39–43. oldalak és 1 oldal fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Ásatag faunamaradványok a Keleti-Bakony néhány barlangjának üledékéből. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1977. Kézirat. 50., 51. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat, 1977. január 9. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang állatvilágának vizsgálata. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1978. Kézirat. 52–62. oldalak és négy oldal fényképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Adatok az Alba Regia-barlang faunájához. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Komplex ásatás a Csikling-vinkliben. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 90., 94. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Troglofaunisztikai vizsgálatok eredményei az Alba Regia-barlangban. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 67–72. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlangban öt éve Eszterhás István vezetésével kezdődött el... MKBT Műsorfüzet, 1981. január–február. 7. old.
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei (Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis), 1983. 2. füz. 7–28. old.
• Eszterhás István: Újabb ismeretek az Alba Regia-barlang állatvilágához. MKBT Beszámoló, 1983. 165., 170. old.
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang állatvilága. Karszt és Barlang, 1984. 1. félév. 25–30. old.
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang állatvilága. MKBT Beszámoló, 1984. 150. old. (Angol nyelven 158. old.)
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlang bioszpeleológiai kutatásának 1984. évi eredményei. MKBT Beszámoló, 1984. 150. old. (Angol nyelven 158. old.)
• Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 13., 19. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Gáldonyi: Tési barlangok. Idegenforgalom, 1980. 7. sz.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 11. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 171. old.
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 93. old.
• Kárpát József: Az Alba Regia-barlangban rendezett földalatti tábor tapasztalatai. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 12–19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József – Koch Zoltán – Sebestyén Imre: Földalatti tábor terve az Alba Regia-barlangban. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 8–11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József – Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1977. Kézirat. 32–33. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József – Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 43–44. old.
• Kárpát József összeáll.: Bakonyi barlangi túrakalauz. Kézirat, 1979. 3–6. oldalak és két oldal fényképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: Az Alba Regia-barlang lapító szelvényű járatainak genetikai értelmezése. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 87–89. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: Kartográfiai szakcsoportunk ezévi tevékenysége. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 27–29., 32. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: Kartográfiai szakcsoportunk ezévi tevékenysége. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. MKBT Beszámoló, 1980. 27–29., 32. old.
• Kárpát József: Kiegészítés a Feltáró kutatás című cikkhez. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 18–21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: Kiegészítés a Feltáró kutatás című cikkhez. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. MKBT Beszámoló, 1980. 18–19. old.
• Kárpát József: Tavaszi kutatótábor a Kőris-hegyen. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. MKBT Beszámoló, 1980. 21–23. old.
• Kárpát József: Barlangkataszteri törzslap. Kézirat, 1981. október 23. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: Csoportunk ezévi kartográfiai tevékenységéről. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 35. old.
• Kárpát József: Alba Regia-barlang. 1:200. (Magyarország barlangtérképei 2.) A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa, 1982.
• Koch Zoltán – Németh Tibor – Molnár Gyula: Az Alba Regia-barlang feltárása. In: Pék József szerk.: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1975. Kézirat. 9–13. oldalak és két oldal fényképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koch Zoltán: Újra rohantunk... In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 14–15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kocsis Antal: Komplex karszthigiénés vizsgálatok. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 114., 115., 117., 121., 122., 123., 124., 129., 134., 139. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1976-ban. MKBT Beszámoló, 1976. 55–56. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 51. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 65., 66. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 17. old.
• Kordos László: Jelentés csontmaradványokról. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1978. Kézirat. 63. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 17., 22. old.
• Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
• Kordos László: Az Alba Regia Barlangkutató Csoporttól 1979-ben kapott minták. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 59. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 16. old.
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1980-ban. MKBT Beszámoló, 1980. 11. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 45. old.
• Kordos László: Az elmúlt húsz év barlangfeltárásai (1961–1980). In: Hazslinszky Tamás szerk.: 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. 1910–1980. Budapest, 1980. 80. old.
• Kordos László: Jelentés az 1980. évi barlangi csontmaradványokról. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 103. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1982-ben. MKBT Beszámoló, 1982. 10. old.
• Kordos László: Jelentés a Dokumentációs Szakosztály 1982. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1982. 6. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1983-ban. MKBT Beszámoló, 1983. 9. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 25., 87., 231–236., 278., 300. old.
• Kraus Sándor: Barlangföldtan. Budapest, 1984.
• Matók Zoltán: Részlet az Alba Regia-barlang Bertalan-ágából. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. (Borítófénykép.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 12., 232. old.
• Németh Tibor: Lösz és barlangi üledék szemeloszlás vizsgálata. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 52., 53–55. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Németh Tibor: Szelvény- és kitöltésvizsgálatok az Alba Regia-barlangban. MKBT Beszámoló, 1983. 163., 168. old.
• Németh Tibor: Üledékvizsgálatok. MKBT Beszámoló, 1984. 147. old. (Angol nyelven 155. old.)
• Pék József: A Tési-fennsík víznyelői. In: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1963. évi munkája. Kézirat. 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Pék József: A Tési-fennsík karszt- és barlangkatasztere. In: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Kézirat. 31., 32. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Pék József: Kiegészítések a Tési-fennsík kataszteréhez. In: A székesfehérvári Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Technikum Természetjáró Szakosztály Alba Regia Barlangkutató Csoportjának 1967. évi jelentése. Kézirat. 21–22. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Somogyi György: A radonmérések eredményei az Alba Regia-barlangban az 1980–83. közti periódusban. MKBT Beszámoló, 1984. 149. old. (Angol nyelven 158. old.)
• Szarka Gyula: Feltáró kutatás. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1971–73. évi évkönyve. Kézirat. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szarka Gyula: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 59–64. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szarka Gyula: Feltáró kutatás. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentései. MKBT Beszámoló, 1976. 85–93. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Szenthe István: Egyes barlangok keletkezése. Kézirat, 1984.
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Pék József szerk.: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1975. Kézirat. 22., 26–28. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 92., 96–98. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia-barlangban 1976. február 26–29-ig tartott földalatti táborozás tapasztalatai. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 20–26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Egyéb adatok, tapasztalatok... In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 114., 115–116. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Hazánk harmadik legmélyebb barlangja a Tési-fennsíkon. Karszt és Barlang, 1976. 1–2. félév. 58. old.
• Szolga Ferenc: Barlanglezárás, kiépítés, állagvédelem. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1977. Kézirat. 18–21., 22. oldalak és két fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Barlanglezárás, kiépítés, állagvédelem. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 41–42., 43. old.
• Szolga Ferenc – Kárpát József – Gönczöl Imre – Szarka Gyula: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1978. 20. old.
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1978. Kézirat. 43–44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Jelentés az Alba Regia-barlang lezárásáról. Kézirat, 1978. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Karsztvíz adatok, titrálások és kőzetvizsgálatok eredményei. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1978. Kézirat. 67., 68. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: A Promontor SE barlangkutatói az Alba Regia Csoport vendégeként... MKBT Meghívó, 1978. április. 12. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia-barlangban 1979. márc. 25-én végzett levegővizsgálatok eredményei. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 47. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport nyári tábora alatt... MKBT Műsorfüzet, 1979. szeptember–december. 6. old.
• Szolga Ferenc: Bevezetés. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1979. 17. old.
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás, barlanglezárás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 7–9. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás, barlanglezárás. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1979. 17–19., 22–23. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia csoport tagjainak februárban ismét... MKBT Műsorfüzet, 1980. május–június 6. old.
• Szolga Ferenc: Alfa nyomdetektoros vizsgálatok beindulása az Alba Regia-barlangban. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 65–66. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 11–12., 15–16. oldalak és három oldal fényképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. MKBT Beszámoló, 1980. 17–18. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia-barlang Tüskés-terméből az ősz folyamán... MKBT Műsorfüzet, 1981. március–április. 12. old.
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 15–17. old.
• Szolga Ferenc: Feltárókutatás. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1982. MKBT Beszámoló, 1982. 43. old.
• Szolga Ferenc: Alfa aktivitás, hőmérséklet és szén-dioxid vizsgálatok az Alba Regia-barlangban. MKBT Beszámoló, 1983. 164., 170. old.
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 49–56. old.
• Szolga Ferenc: Alfa aktivitás, hőmérséklet és szén-dioxid mérések az Alba Regia-barlangban. MKBT Beszámoló, 1984. 150. old. (Angol nyelven 158. old.)
• Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Eszterhás István szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 49., 50. old.
• Szolga Ferenc: Alba Regia-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 344–348. old. ISBN 963-9358-96-7
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 51., 54. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. (Special Issue) 18., 26., 29., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 59. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 81. old.
• Tarsoly Péter: Eszterhás István 1941 Eger – 2020 Székesfehérvár. MKBT Tájékoztató, 2020. július–augusztus. 17. old.
• Tihanyi Péter: A MAFC Természetjáró Szakosztálya Barlangkutató Szakcsoportjának 1982. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1982. 104., 105. old.
• Topál György: An overview of research on cave bats in Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 67. old.
• Tóth S.: Élet a Bakony barlangjaiban. Dunántúli Napló, 1992. február 26.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• Varga Gábor: Barlangi régészeti lelőhelyek. Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 39. old.
• Vaskor János: Kataszterkiegészítés. In: Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 60. old.
• Zentai Ferenc: Egy mikroklimatológiai probléma kapcsán... In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1976. Kézirat. 121–122. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Zentai Ferenc: Karsztológiai mérések és adatok. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 36–41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Zentai Ferenc: Kőzetvizsgálatok. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. Kézirat. 49–50. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Zentai Ferenc: Karsztológiai mérések és adatok. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1980. Kézirat. 43., 44., 58–64. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Kettős megyei siker. A barlangkutatók vándorgyűlésén. Fejér Megyei Hírlap, 1980. július 3.
• –: MKBT XXII. Országos Vándorgyűlése. MKBT Meghívó, 1977. május–június. 14., 15., 16., 21. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 22. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 16. old.

További irodalom

• Dénes György: Magyarország barlangjai. Karszt- és barlangkutatási tanfolyam, Jegyzet. I. köt. 1980. 96. old.
• Eszterhás István: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport. Turista Magazin, 1977. 1. sz.
• Eszterhás István: Barlangparadicsom a Tés–Mellári-fennsíkon. Turista Magazin, 1977. 5. sz. 43. old.
• Eszterhás István: A Keleti-Bakony karszt- és barlangkutatásának eredményei. VII. Bakonykutató Ankét, Zirc, 1978. 3–7. old.
• Eszterhás István: A Keleti-Bakony karszt- és barlangkutatásának 1979–1980. évi eredményei. VIII. Bakonykutató Ankét, Zirc, 1980. 97., 99–100., 101. old.
• Fo. – Ti: Az Alba Regia-barlang érdekességei. Fejér Megyei Hírlap, 1977. IX. 1.
• Gönczöl Imre: Új folyosót tártak fel a barlangkutatók. Napló, 1979. VIII. 28.
• Gönczöl Imre: Hibaigazítás. Turista Magazin, 1980. IX.
• H. A.: 77 nap a kék jelzés mentén. Karaván, 1980. IX.
• Kárpát József: Cseppkőbarlang a Bakonyban. Fejér Megyei Hírlap, 1976. III. 11.
• Mészáros Gyula szerk.: Bakony, Balaton-felvidék. Budapest, 1983. 52–53. old. (A Bakony barlangjai című fejezetet, a 45–71. oldalakat Eszterhás István írta.)
• Móc G. L.: Zeusz szíve után karsztvíztavat keresnek a Bakony mélyén. Hétfői Hírek, 1977. X. 24.
• Szolga Ferenc: Barlangkutatók a kőkorszak nyomában. Kincsesi Bauxit, 1976. 11.
• Szolga Ferenc: Barlangkutatók sikere. Kincsesi Bauxit, 1976. 8.
• Szolga Ferenc: Hazánk harmadik legmélyebb barlangja a Tési-fennsíkon. Kincsesi Bauxit, 1977. 4.
• Szolga Ferenc: Barlangkutató tábor. Fejér Megyei Hírlap, 1979. X. 14.
• Szolga Ferenc: Feltérképezték a vidék barlangjait. Fejér Megyei Hírlap, 1980. május 9.
• Takács: Út Zeusz szívéhez. Fejér Megyei Hírlap, 1977. július 26. és Kincsesi Bauxit, 1977. 7.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás