Agriense flórajárás

Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása. Magyarországi területét három tájegységre osztjuk:

  • Mátra,
  • Hevesi-dombság;
  • Karancs-Medves-vidék – ez a Szlovákiában található Ajnácskői-hegység déli pereme; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.

Földtana, természetföldrajza

A Mátrát és a Karancs-Medves-vidéket zömmel vulkáni kőzetek építik fel: zömmel andezit, de maga a Medves például bazalt, a Mátrában pedig több riolit dagadókúpot is találunk. A Hevesi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll. A hegylábakat sokfelé lösz borítja. A Mátraalja fiatal üledékeiben több riolittufa szintet és egy lignittelepes összletet is elkülönítettek. A lignitet jelenleg is bányásszák, és a Gyöngyösvisontán épült hőerőműben tüzelik el. A Nógrádi-szénmedence bányáit (Salgótarján, Bátonyterenye stb.) már bezárták, de a meddőhányók jelentős mértékben meghatározzák a térség arculatát. A domborzat, a földtani felépítés és a földhasználat erőteljes különbözőségeinek eredményeként a flóravidéken számos növénytársulás telepedett meg.

Mátra

1. A hegység magasabb régióiban (Kékes, Galyatető)

  • a montán bükkösök (Aconito-Fagetum) aljnövényzetében:
    • örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillatum),
    • fehér acsalapu (Petasites albus).
  • a szurdokerdőkben nő a
    • szirti imola (Centaurea mollis),
    • havasi páfrány (Woodsia alpina),
    • szirti páfrány (Woodsia ilvensis),
    • lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem,

2. Az északi lejtőkön

  • a mészkerülő bükkösök aljnövényzetében:

3. A déli lejtőkön és az alacsonyabb magaslatokon

  • a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerridis) az uralkodó növénytársulás. Emellett
  • a szilikát sziklagyepeken nő:
    • havasi szirtipáfrány (Woodsia alpina) – havasi flóraelem,
    • havasi iszalag (Clematis alpina) – montán flóraelem,
    • szirti búzavirág (Centaurea mollis) – montán flóraelem,
    • lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem;
  • a szilikát lejtősztyeppeken:
    • sziklai csenkesz (Festuca pseudo-dalmatica),
    • magyar perje (Poa pannonica),
    • ezüstös útifű (Plantago argentea) szubmediterrán flóraelem;
  • gyöngyvessző-cserjéseiben:
  • Bokorerdők is vannak. A peremvidék magaslatain (például a Gyöngyös mellett, a Sár-hegyen) az erdős sztyepp jelleg erősödik fel.

További, ezt kiegészítő információk a Mátra leírásánál, a hegység növényzetét ismertető fejezetben olvashatók.

Hevesi-dombság

Karancs-Medves-vidék

Bővebben: A Karancs–Medves-vidék növényzete

A tájegység legfontosabb erdőtársulásai:

Alárendelt jelentőségű erdőtársulások:

Cserjetársulások:

  • sziklai cserjések;
  • legelőcserjések.

Gyeptársulások:

  • forrásgyepek,
  • partmenti nádasok,
  • magassásosok,
  • nádasok,
  • egyéves mocsári társulások,
  • patak menti magaskórósok,
  • kaszálók,
  • legelők,
  • lejtősztyeppek,
  • nyílt sziklagyepek,
  • zárt sziklagyepek,
  • sziklabevonat-társulások,

Gyomnövényzet és kultúrnövényzet:

  • akácosok,
  • tűlevelű erdők,
  • vágásnövényzet,
  • romterületek növényei,
  • szántóterületek növényei,
  • gyümölcsösök és szőlők,
  • útszéli, taposott gyomnövényzet

Vízi növénytársulások:

  • hínárnövényzet

Az utóbbi évtizedekben mind a természetes, mind a mesterséges növénytársulásokban erőteljesen hódít több, a világ különböző részeiről behurcolt özönnövény:

Források

  • Az Északi-középhegység flóravidéke Archiválva 2008. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Növényföldrajz
  • Karancs-Medves.lap.hu
  • Kiss G. et al. (szerk.): A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007.