Ős-Budavára
| Ős-Budavára | |
 | |
| A mulatókomplexum bejárata 1896-ban | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1896 |
| Bezárás | 1910 |
| Lebontás éve | 1910 |
| Lebontás oka | tűzveszélyesnek ítélték |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Tervező | Vidor Emil és Vogl Lajos |
| Kivitelező | Mamorek Oszkár |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | turistalátványosság |
| Elhelyezkedése | |
  Ős-Budavára Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 05′ 00″47.52, 19.08333333333347.520000°N 19.083333°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 05′ 00″47.52, 19.08333333333347.520000°N 19.083333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ős-Budavára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ős-Budavára, olykor Ősbudavár formában is, egy budapesti szórakoztatókomplexum volt a Városligetben, mely a milleniumi ünnepségsorozat részeként 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a korábbi világkiállítások mintájára (Alt-Wien, Vieux-Paris). (Érdekességként megemlítendő, hogy a város budai oldalán néhány nappal az Ős-Budavár megnyitását követően, 1896. május 23-án Konstantinápoly Budapesten néven nyílt vigalmi negyed, mely hasonló koncepciók alapján épült meg.)
Története
Az Ős-Budavár megvalósításának ötletgazdája egy budapesti ügyvéd, Dr. Bossányi Iván volt, aki tőkéstársakat bevonva alapította meg az Ős-Budavár Részvénytársaságot 1895. október 17-én. Nem titkoltan, a millenniumi kiállításra érkező tömegekre alapozták az üzletpolitikájukat. Az önmagát előkelő mulatóhelyként reklámozó szórakoztató komplexum, az 1872-ben megnyilt Fővárosi Állat- és Növénykert közvetlen szomszédságába, annak kihasított területére épült. Tulajdonképpen egy mű-városrész volt, amely a középkori–kora újkori Budai vár hangulatát igyekezett megteremteni a látogató közönség számára. Felépítését Mamorek Oszkár műépítész vezetésével egy részvénytársaság végezte, az üzletvezető pedig Friedman Adolf volt.[1] Az épületeket Vidor Emil és Vogl Lajos tervezte.[2] A gigantikus létesítményt végül 70 000 m²-en 2 millió koronát meghaladó költséggel építették fel.
A látszat ellenére kő helyett csak fából és gipszből épült. A korabeli népnyelv „Pappundeklipolisznak” nevezte gyenge alapanyaga miatt. Az elgondolás szerint Budavára török kori arculatát építették fel. A terv egy korabeli olasz műszaki tiszt feljegyzésein és vázlatain alapult, melyet közvetlenül a török elleni harcok után a várban készített. A vázlatot a bécsi irattárban találták, ezek szerint a komplexum egy része hűen őrizte a budai vár középkori megjelenését.
A több hektáros terület a török időket megidézni próbáló hatalmas szórakoztatóközpont volt középkori utcákkal, terekkel, régi házakkal, tornyokkal. A kor hangulatát középkori öltözékű táncosok, kobzosok, csepűrágók, mutatványosok nyújtották, de török bazár, minaret, óránként éneklő valódi török müezzin, valamint a török pasa háreme is látható volt.
A terület legnagyobb részén vendéglők, sörözők, kocsmák, lacikonyhák, kávéházak működtek, de ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek is voltak, mint a Párizsi Kávéház. Reggeltől hajnalig tartott nyitva, éjjel izzólámpák ezrei világították ki, még a fákat is lámpafüzérekkel díszítették. Az Ezredéves Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta átlagosan húszezer ember látogatott ki a területére.[3]
A sokféle látványosság ellenére a vállalkozás már az első évet veszteséggel zárta. De az Állatkertnek szüksége volt a bérleti díjra és a park léte az ekkoriban kialakuló idegenforgalomra is jótékony hatással volt, ezért a Székesfővárosi Tanács még pár évig meghosszabbította működését. Azonban a Részvénytársaság vezetői nem bizonyultak sikeres üzletembereknek, a külföldi fellépők gázsija talán túl sokba került, és még az időjárás sem kedvezett nekik. Mindez oda vezetett, hogy a hiányt nem sikerült nyereséggé fordítani, és a mulató csődbe ment. Az új igazgató, Friedmann Adolf, ezzel szemben kitűnő vállalkozóként sikeresen működtette a parkot. Átépítette, kevesebb épületet, teret alakított ki, olcsóbb belépődíjat kért, vagyis a sok kicsi sokra megy elve alapján működött. Ahogy korábban is, minden évben sok újdonság várta a közönséget, és a történelmi eseményeket idéző felvonulások valódi parádéknak bizonyultak. A lakosság újra megszerette és használta is a városligeti mulatónegyedet. Nem látogatta viszont az Állatkertet, amely időközben teljesen tönkre ment. Az Állatkert északi részén, annak bérleteként működő Ős-Budavára virágzott, ugyanott, attól délre a régi Állatkert elpusztult. A csőd pedig magával rántotta a mulatót is, mivel az új Fővárosi Állatkert építkezései már nem adtak helyet Friedmann Adolf vállalkozásának.[4]
Mivel az építményt eleve ideiglenesnek szánták, gyenge minőségű anyagokból épült, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tűzveszélyre hivatkozva 1910-ben lebontásra ítélte. Ezt követően a terület nagyobb részét visszakapta ugyan az Állatkert, egy másik részét azonban a Széchenyi fürdő építése miatt a régi helyükről kiszoruló mutatványosok kapták, ez lett az új (külső) mutatványostelep, az akkor a vasútig tartó Hermina úttól az Állatkertig terjedő keskeny sáv.[5]
A terület későbbi történetéről:
 | Bővebben: Budapesti Vidám Park |
Képtár
-
Kapuépület -
Torony -
Nagy Kávéház -
Zenepavilon -
Bazársor -
Királyi csarnok -
Mecset -
Borozó
Jegyzetek
- ↑ Kollin, i. m., 207. o.
- ↑ Majkó Zsuzsanna, Ligetfalvi György: Városliget lexikon. Budapest: Városháza Kiadó. 2017. 175. o.
- ↑ Majkó Zsuzsa – Ligetfalvi György: Ős-Budavára. Városliget Lexikon (2013. május 4.) (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ Perczel Olivér: Az Ős-Budavára mulatónegyed története, 1896-1907. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ sz. n.: Az Állatkert területének változásai. A Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja (Hozzáférés: 2018. március 9.)
Források
- Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1, 207. o.
- http://egykor.hu/budapest-xiv--kerulet/os-budavar/2076
- http://varosliget.info/index.php/os-budavara
- http://pestbuda.hu/cikk/20180409_az_ir_orias_a_muezzin_meg_a_fakirok_az_os_budavara_emlekezete
- http://mandarchiv.hu/cikk/5303/Os_Budavar_az_ideiglenes_csoda
- https://bpromantikaja.blog.hu/2019/06/07/os-budavara_ahova_konfettit_bevinni_tilos
- https://papageno.hu/featured/2018/11/egy-korszak-amikor-mulato-sot-vigalmi-negyed-volt-a-varosliget/
- https://24.hu/kultura/2015/10/01/a-kor-melyben-milliok-nyuzsogtek-a-varosliget-mara-eltunt-epuleteiben/
- Perczel Olivér Az Ős-Budavára mulatónegyed története, 1896–1907
- A milleniumi kiállítás csodái. Ős-Budavár és Konstantinápoly Budapesten; Laurencic Gyula, Budapest, 1896
Egyéb irodalom
- Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, ISBN 9789634561248
